A Carpinus betulus ‘Fastigiata’, vagy más néven oszlopos gyertyán, a közönséges gyertyán (Carpinus betulus) egy népszerű, karcsú, felfelé törő habitusú fajtája. Ideális választás, ha egy magas, de keskeny fára van szükség.
Főbb jellemzők:
Megjelenés és forma: Fiatal korában a korona nagyon keskeny, oszlopos vagy szivar alakú, az ágak szorosan a törzs mentén, meredeken felfelé állnak. Idősebb korára a korona kissé kiszélesedik, inkább tojásdad vagy széles oszlopos formát vesz fel.
Magasság: Lassan vagy közepesen gyorsan növekszik, kifejlett magassága általában 8-12 méter, a szélessége pedig 2-4 méter körül alakul.
Lombozat: Levelei a közönséges gyertyánéhoz hasonlóan oválisak, fűrészes szélűek, erősen erezettek. Nyáron élénkzöldek, ősszel pedig gyönyörű aranysárga árnyalatot öltenek.
Levélmegtartás (Marcescence): A gyertyán egyik különleges tulajdonsága, hogy a száraz, barna levelek gyakran a fán maradnak télen is, csak a tavaszi új hajtások megjelenésével hullanak le. Ez télen is némi takarást és díszítőértéket biztosít.
Igények és gondozás:
Fény- és talajigény: Nagy fényigényű, napos vagy félárnyékos helyen fejlődik a legszebben. A talaj iránt nem igényes, a meszes talajokat is jól tűri, de a jó vízáteresztésű, közepesen nedves talajokat kedveli.
Tűrőképesség: Nagyon szívós, jól bírja a fagyot, a szelet, és a városi, szennyezett levegőt.
Metszés: Jól tűri a metszést és a formázást, sövénynek is kiválóan alkalmas. Mivel természetes formája is dekoratív, gyakran csak az alsó ágak emelésére vagy a sérült részek eltávolítására korlátozódik a metszés.
Felhasználás:
Az oszlopos gyertyán rendkívül sokoldalú növény:
Sorfaként: Keskeny formája miatt ideális szűk utcákba, felhajtók mellé vagy parkolók szélére.
Sövényként: Sűrű lombozata és formázhatósága miatt kiváló, magas, áttörhetetlen sövény alakítható ki belőle, amely télen is viszonylagos takarást biztosít.
Szoliterként: Különleges, oszlopos formája miatt a kert fókuszpontjaként is jól funkcionál, hangsúlyos, vertikális elemet képezve.
