A ‘Atropunicea’ a közönséges bükk (Fagus sylvatica) egy történelmileg fontos és népszerű, nagy termetű fajtája, amelyet a magyar nyelvben gyakran egyszerűen vérbükkként emlegetnek. Lenyűgöző, egész évben sötét, vörös vagy bordó lombozata miatt az egyik legkedveltebb díszfa Európa-szerte.
Főbb jellemzők
Megjelenés: Egy impozáns, robusztus fa, amely akár 25-35 méteres magasságot is elérhet, széles, sűrű és kerekded koronával. A törzse jellegzetesen sima, szürke kéreggel borított.
Lombozat: Ez a fajta a nevét a levelek színéről kapta (latinul atro = sötét, puniceus = vörös). A fiatal levelek kihajtáskor élénkebb bíborvörösek, nyár közepére mély, sötétbordó vagy lilás-fekete árnyalatúvá válnak. Ősszel a színük gyakran bronzos-narancssárgára vagy rozsdabarnára vált, és a bükkfélékre jellemző módon a száraz levelek télen is sokáig a fán maradhatnak.
Növekedés: Lassú vagy közepesen lassú növekedésű fa, de hosszú életű (akár több száz évig is élhet), és idővel monumentális méretűvé fejlődik.
Igények és gondozás
Fényigény: A levelek mélyvörös színének intenzitása érdekében feltétlenül napos fekvést igényel. Árnyékban a lombozata inkább zöldes-vörös, fakóbb lesz.
Talajigény: Kedveli a mélyrétegű, jó vízelvezetésű, humuszban gazdag, közepesen nedves talajokat. Jól tűri a meszes talajokat is, de a túlzottan száraz, homokos vagy a pangó vizes helyeket kerülni kell.
Télállóság: Kiválóan télálló, a Kárpát-medence éghajlatán jól érzi magát.
Felhasználás
A ‘Atropunicea’ egy klasszikus parkfa, amelyet leggyakrabban szoliterként (önállóan) ültetnek, hogy impozáns mérete és különleges színe a kert vagy a park fókuszpontja legyen. Nagy mérete miatt kisebb kertekbe nem ajánlott. Jól viseli a metszést is, ezért néha magas, nyírott sövényként is alkalmazzák.
